A biztosító tavalyi mezőgazdasági kárkifizetéseinek hazai elemzése jól mutatja az időjárás változékonyságát, kiszámíthatatlanságát. 2025-ben a társaság növénytermesztést érintő összes kárkifizetése között 39 százalékot tett ki az aszály, 22 százalékot a jégeső, 20 százalékot a vihar, 13 százalékot pedig a tavaszi fagy miatti kár. A maradék 6 százalékért a tűz és az egyedi növénykárok okolhatók. A növénykultúrák szerinti megoszlás alapján a kifizetések 48 százaléka a kukoricát, 14 százaléka a napraforgót, 10 százaléka az őszi káposztarepcét, 9 százaléka pedig az almát érő károk miatt történt. Az előzőekben felsoroltakhoz képest, kisebb mértékben érintettek voltak még az őszi búza, a különböző gyümölcsültetvények és hüvelyesek is.
Nyilvánvaló, hogy az egyre szélsőségesebb időjárás idehaza is komoly károkat okozhat a termőföldeken, amit már az év első hónapjaiban is megtapasztaltak a növénytermesztők. A 2025-ös év után, sajnos a 2026-os esztendő is aszállyal indult a gazdálkodók számára. Az év eleji hóesés emlékezetes volt ugyan, de nem hozott jelentős csapadékmennyiséget, így bőven marad még hiányérzete az agráriumnak. Békés vármegyében is nagyon várják a komolyabb csapadékot, ami nem csoda, hiszen a tavalyi évben is ebbe a megyébe irányult a növénytermesztéshez kapcsolódó kárkifizetések 18 százaléka a biztosítótól. A második helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye szerepel 17 százalékkal, majd pedig Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok következik 11, illetve 8 százalékkal.
Fontos megemlíteni, hogy annak ellenére, hogy a magyar agrárium a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez az uniós átlagnál (1,6%) nagyobb mértékben, 2,8 százalékkal járul hozzá, még mindig kevesebben kötnek növénybiztosítást idehaza, mint más országokban. A Groupama Biztosító szakértői ugyanakkor arra is felhívják a gazdálkodók figyelmét, hogy érdemes minél előbb megkötniük a teljes termelési évre szóló növénybiztosításokat az arra vonatkozó speciális szabályok miatt.
„A növénybiztosítások sajátossága, hogy a biztosítási szerződés a teljes termelési évre szól, és a biztosítók az adott növénykultúra és a választott kockázat alapján számolják ki a teljes évre vonatkozó díjat, függetlenül attól, hogy márciusban, vagy akár májusban köti meg a termelő a szerződést. Ezért is javasoljuk a növénytermesztőknek, hogy mielőbb gondoskodjanak biztosításukról, főleg, hogy a tavaszi fagykárok veszélye is évről évre itt van velünk. Ennek azért is van kiemelkedő szerepe, mert az állami kárenyhítő juttatás is csak akkor vehető igénybe, ha már a hozamcsökkenést okozó káresemény előtt megkötötték a mezőgazdasági biztosítást”
Szakértők szerint az elmúlt években egyre inkább erősödik az a trend, hogy a természeti katasztrófák által okozott károk tartósan magas szinten maradnak. Mivel már sokadik éve van 100 milliárd dollár felett az az összeg, amit a biztosítók világszerte kifizetnek az ilyen események miatt, az egész iparág számára stratégiai jelentőségű feladat a természeti kockázatok kezelése. A károk növekedésében – melyeknek természetesen nem csak mezőgazdasági vonatkozása van – több tényező is szerepet játszik: a klímaváltozás hatásai, a városok és az infrastruktúra terjeszkedése, valamint az egyre nagyobb értékű vagyontárgyak koncentrációja a kockázatos területeken. Tavaly Európában a legjelentősebb károkat elsősorban a nyári, heves zivatarok és jégesők okozták.